A búcsúztató utáni napon délután beszaladtunk vásárolni, majd sétáltunk kicsit Rinzinggel, én pedig 10-re mentem a lányok elé a buszállomásra. Nagyon vártam őket. Korábban jöttek, így pont a megálló előtt találkoztunk. Hazasiettünk, meséltek ők is a Londonos élményeikről, én is a korábbiakról, kicsit welcome csokiztunk, majd valamikor kettőkor elmentünk aludni. Másnap reggel egyszercsak betoppant James, a főbérlő, gondoltam majd rejtegetem kicsit a lányokat, hogy ne kelljen fizetnünk azért, hogy meglátogatnak. Egészen hülyén jött ki a dolog, mert pont beköltöztetett egy párt az alsó szobába, pont az enyém alá, így még kiosonni se tudtak a lányok, hogy későbbi érkezést színleljenek. Közben az is kiderült, hogy a főbérlő nem kér plusz pénzt a lányokért, ingyen használhattuk volna az alsó szobát, ha nem adta volna ki, és így is hoz nekünk egy pótágyat, amire végül nem volt szükség, pont elfértünk hárman a franciaágyamon. Elindultunk a városba, kicsit körbenéztünk a főtéren, de kb a Primarkig jutottunk, ahol vagy két órán keresztül vásároltunk. Csenge és Rinzing beültek egy 7 fontos all you can eat helyre, amit mi kicsit sokalltunk meg még ruhapróba sorban álltunk... szóval kihagytuk. Helyette beültünk arra a fish&chipses helyre, ahova anyuval is, és degeszre ettük magunkat a hallal, krumplival, borsóval, szósszal és vajakenyérrel. A végére extra durván a sok nevetéstől, és valószínűleg a víz hiányától olyanok voltunk, mint akik részegek. Az egész hét olyan volt, teljes összhangos, kényelmes, kellemes, nevetős és laza, minden kötelezettség nélkül. Imádtam. Este pedig leültünk felelsz vagy merszezni, amit aztán a 11órás csendbenmaradási háziszabály lelőtt éjfélkor.
Másnap a városnézésből ismét kb kaja és ruhavásárlás lett, voltunk az 1 fontosban is, ahol a lányok megtömhették a bőröndjük szabad helyeit mindenféle minőségi, ámde rettentő olcsó dologgal. Este pedig leültünk ivós játékot játszani .
Harmadik napon a program a Rinziggékkel való kávézás volt. A séta után beültünk egy kávézóba, ahol ittunk egy isteni chai kávét, fűszeres, mézes finomságot, és leültünk Rinzinggel, Csengével és Lillával játszani. Mi lenne ha-t jászottunk, ami izgalmas volt így, hogy a társaság csak most ismerkedett. Nem csak a válaszokat kellett figyelni, hanem azt is, hogy ki adja a választ, ismeri-e eléggé azt, akiről szó van ahhoz, hogy megmondja milyen bútor, milyen évszak, vagy milyen szín lenne. Utána asztalbontás, és amíg Csenge elkísérte Rinzinget kajálni mi megcsináltuk a tortillalapba kevert rizses finomságunkat, amiből este együtt lakomáztunk.
Másnap este bulizni mentünk, amiről majd külön bejegyzést írok, élénken él az emlékeimben :D
Csütörtökön a Wollaton Parkba akartunk menni, de egy úttal eltájoltam magam, és csomót sétáltunk, mire realizáltam, hogy rossz helyen vagyunk. 5 mérföldes út lett volna, amit mire megtettünk volna alig marad időnk körbenézni, de azért útnak indultunk. 1 sarokkal később, mikor valós útbaigazítást kaptunk két alkohol szagú nők után füttyögős jómunkás embertől találtunk egy outside gymet, mindenféle edző gépekkel egy játszótér mellett. Ott eltöltöttünk vagy másfé órát, idióta használati utasításos videókat gyártva a különböző játékokhoz és edző cuccokhoz. Élmény volt :D. Hazafelé chipsel a kezünkben találkoztunk Csengével és Rinzinggel, akik épp Csenge street fotós tudását és gyakorlatát fejlesztették.
Estére úgy volt, hogy főzünk Rinzingnek vacsorát, amit a találkozáskor Csenge mondta, hogy ő szeretne elkészíteni, így is lett, mire hazaértünk talán a következő Primarkos "csak keresztülmegyünk, hogy kevésbé fázzunk" körünk után Csenge már szinte készen volt a kajával, és berendezte a szobáját az eseményre. Finomat főzött, evés után pedi büdösbogárpókereztünk, amit ismét Évi nyert :D. Utána Évi és Lili megnézték a Pillangóhatást, ami helyett én aludtam, mert egy héttel előtte láttam, talán harmadszorra.
A péntek egy utolsó vásárlós körrel telt, mert esett az eső, és pakolással, szombaton mind mentünk fel Londonba.
Habár minden nap csak délután sikerült elindulnunk bármerre is és kettő után lefeküdni nagyon jókat ettünk, jól szórakoztunk, és sokat pihentünk. Igazán otthonos, természetes és egyben szívet melegető érzés volt, hogy itt voltak a lányok. Teljesen feldobódtam tőle és kicsit visszanyertem a lelkesedéseet is a dolgok iránt.:)
