Úgy gondoltam reggel itt az ideje lánynak kinézni, és felvettem a kék, rakott, combközépig érő skótkockás szoknyámat harisnyával meg topánkával, éppenséggel csak a remek angol időjárást nem kalkuláltam bele a számításaimba. Mikor kimentünk a gyerekek elé a buszhoz kristálytisztává vált, hogy ez mennyire rossz döntés is volt, konkrétan maradtam a fal mellett végig, és tűrögettem a szoknyámat, miközben mindenki röhögött. Tényleg nagyon vicces szituáció volt, de már azon gondolkodtam, hogy hazamegyek valami gatyáért, mert ráadásul znap volt a minibuszos, félnapig kint a szélben napunk. Ami feltette a pontot az ire nem is az volt, mikor az egyik gondozó srác, Rosehill James beszólt, h ne a fal mellett álljak, hanem menjek ki középre, hanem mikor Jonathan, az egyik gyerek kérdezgetni kezdte, hogy miért szoknyában vagyok? Miért nem nadrágban? Égett az arcomról a bőőr... ráadásul Asam után küldtek aki egy újabb szökési kísárletként berohant a főbejáraton a személyzeti Wc-be, azt gondolván, hogy onnan majd kiosonhat, és eltűnhet előlünk. Utána mentem, megvártam, míg kimerészkedik a mosdóból, de ahelyett, hogy visszajött volna velem az osztályba, átrohant egy másik Wc-be, ahol elég durva volt, konrétan ezt mondta: Shut the F.ck up, I Don't want to be in this boring sh.t place. Mondta, hogy ne nyúljak hozzá, hagyjam békén, ő csak haza akar menni. Valahogy kiimádkoztam a WC-ből, és már félúton talált minket Claire, aki ordítva, taszigálva visszaindította Asamot az osztályba. (Egy remek pedagógiai probléma Lilinek:P). Utána az osztállyal a National Watersport Centre-be mentünk, ami szelessége ellenére egészen kellemes volt. A kis Marylines szoknyafújós jelenet után, mikor Kirsty mondta, hogy ha feladom keríthetünk valahonnan egy gatyát, eszembe jutott, hogy hála a jó égnek bepakoltam a gymbe menős cuccot, amiben a gatya leggings szerű, így azt alávéve már kevésbé zavartak a felemelő fuvallatok.
És itt jön a nagy törés, amit már 3 hónappal később, mint egy lezárást írok hozzá, csak hogy az egész megmaradjon legalább ennyire.
Hazafelé azon törtük a fejünket Csengével, hogy a nagy fáradtságunkra, és a gymbe menésre való tekintettel a lengyelekkel való partyt áttesszük másnapra. Így hát át is mentünk tornázni, aminek a végére mindketten rendesen lefáradtunk. Előadtuk a remek tervünket a fiúknak, akik vmi szuperdj-t akartak megnézni aznap az Oceanában (amire Lili mondta, hogy elég picsás hely, de kult). Ígyhát megpróbáltuk összeszedni magunkat, ami egy órával későbbre sikerült, mint terveztük, és a szuper új pánt nélküli piros ruhámban, kivételesen általam készített annyira nem rettenetes sminkben és hajjal nekivágtunk az útnak. Átmentünk Pjotr nővéréhez iszogatni, és találkoztunk az egyik haverjukkal, Kamillal is. Már otthon vodkáztunk kicsit, aztán a nővérénél vodka energiaital, bor, miegymás. Így indultunk el a városba, hogy táncolunk egyet. Az utcán pont Oceánás ingyen belépőt és ingyenital kupont osztottak, amivel bármilyen piát lehetett kérni (és persze odabent találtam még egyet :D), szóval egészen lazára ittam magam, és minden szemrebbenés nélkül végigtáncoltam az éjszakát. Szerencsére nem a szuperdj volt ingyen, egészen jó számok mentek, habár elég zavaró volt, hogy Csenge végig Pkotrral táncolt teljes önkívületben, a világról tudomást sem véve, ámde a férfitekinteteket mágnesként vonzva (a végefelé, mikor Pjotr kiment végigtáncukált mindenkivel). Érdekes látvány volt. Egy darabig én is eltáncikáltam, aztán egy srác eléggé elkezdett nyomulni. Táncoltunk kicsit, aztán gondoltam szólok Csengének, v vkinek, h segítsen lerázni, de Csengének akárhogy akármit sikítoztam, egyáltalán nem vett tudomást rólam.:S Ez nagyon szar volt. Eddig még mindig úgy mentem bulizni, hogy tudtam, hogy akivel megyek, arra minden körülmények között számíthatok, kiment, én is őt és odafigyelünk egymásra. Ez most először nagyon hiányzott. Igyekeztem megmagyarázni magamnak, hogy végülis neki is szbad este, gőzkieresztésre felettébb alkalmas, és másra figyel. Valahogy aztán otthagytam a srácot, mentem pár kört, és a lengyel fiúk haverjával kezdtem táncolni, és szinte reggelig táncoltunk, a kocka mozgásomat teljes mértékben mellőzve, olykor enyhén dirty dancingesen azzal együtt, hogy tudtuk meddig mehetünk el. Legalábbis én biztos :P, vele is egyértelműen éreztetve, hogy pózna vége, amiről másnap nem teljesen tudtam eldönteni jól tettem-e. 5 fele hazaindultunk, és Pjotr nővére és Kamil is ott aludtak nálunk. Még ott is megittunk jópár vodkakólát, majd reggel 7 körül véget ért a buli. Mind a fiúk szobájába mentünk aludni, Csenge Pjotrral, Patryk Pjotr nővérével nekem meg maradt a kanapé, de mivel kényelmetlen volt, Kamil meg inkább sakkozott a számítógépen (lehet, hogy várasson, de inkább éreztem megalázónak), inkább felmentem az ágyamba aludni.
Pár napig még próbáltam helyrerakni az eseményeket. Tudtam, hogy a nagy táncikálással megleptem a fiúkat, végülis jó volt, végre nem csak Csenge volt a sztár, Pjotr még mondta is neki, hogy én jobban táncolok (ami nagyjából erre az egy alkalomra vonatkozott). Tudomásul vettem, hogy ne bízzam rá magam senkire, és örültem egy kis kalandnak.
