Még soha életemben nem voltam edzőteremben, de találtam Csengének gouponon egy havi bérletet 5 fontért, és rábeszélt, hogy menjek vele.
1 órát voltunk ott, addigra elégettem 200kalóriát :D és szarrá untam magam. Nem az én világom. Viszont arra rájöttem, hogy örülhetek, hogy ez nekem nem mindennapos harc. A kalóriák, a fogyás és a napi szenvedés a kövérségen. Egészen színes kis népség jár edzőtermekbe, habár magamat egyik kasztba sem tudnám sorolni. Leegyszerűsítve vannak akik fogyni akarnak, és akik erősödni (testben és szellemben), az okaik olykor látványosak. Érdekes. Még a végén egészen edzett leszek ezzel a hétfő csütörtök jógával, meg ha már bérlet ezt is heti kétszer jó lenne kihasználni, még ha dögunalom is :D.
Ma amúgy kellemesebb napom volt, mint tegnap, beszélgetősebb, lazább, már senkit nem taglózott le Dan. Bár sokszor érzeztem, hogy nekem milyen jó lett volna, ha valaki elmondja az infokat a néha zsongó fejemre is emlékeztetnem kellett magamat. Én sem traktáltam az eddigi tapasztalataimmal, de mivel más sem tette eléggé elanyátlanodhatott. Fura egy pasi ebben a szakmában, még Angliában is, ahol pedig még bölcsis bácsik is vannak :D Ezt beszéltük Csengével, hogy mekkora shame már, hogy elszokunk (a gyógypedagógus társadalom a szakmai életben) a pasik látványától, és még ha egy púpos rettenet szerzetes jön is be az osztályunkba megilletődünk :D Rettenet.
