Ma kaptam a gyakvezemtől egy farmert :) Iszonyú jól esett, habár az otthoni gyakvezes viszonyokra gondolva elég furán hangzik. A lányának nem tetszett, és inkább nekem adta, minthigy beadja charity shopba. Nagyon örültem neki.
Voltunk este Kat koncertjén, gyönyörűen énekel. Olyan, hogy az ember igazán megfeledkezik arról, hogy figyeljen, mert elmerül a gondolataiban. Ez most ülős kávézós koncert volt, pedig rákészültünk a pub hangulatra, ittunk előtte egy kis cidert. Mondjuk a milk shake és az ücsörgés is jól esett.
Viszont a koncert után, mivel Csenge kb. folyamatosan magyarul beszélt hozzám, mondtam neki, hogy majd a hétvégén, mikor megyünk couch surfingelni, akkor próbáljunk meg csak angolul beszélni. Erre teljesen kiakadt és vérig sértődött, hogy én tényleg úgy gondolom, hogy ő nem fog angolul beszélni? És hogy csak a lényegtelen dolgokat mondja magyarul, meg amit csak nekem akar mondani, és hogy én ennyire nem ismerem. Szóval megint remekül fog indulni a közös utunk... Ennek ellenére úgy döntöttem jól fogom érezni magam. Remélem ő is.
Érdekes, hogy megint kb olyan, mint gimi rosszabb időszakaiban, hogy egészen másképp látnak az emberek. Matt szerint én vagyok a sensitive, aki pontos és otthonülős, Csenge pedig a szétszórtabb, bulizósabb. Ha már választani kell, fordítva mondanám, bár egyikünk sem pontos különösebben :D. Viszont ez rettenet, hogy míg otthon nem zavarna egy reggeli buszindulás, annál inkább hajnalig buliznék, addig itt kb. jó kifogás, hogy miért tartson rövidebb ideig az este.
Tulajdonképpen most ismét realizáltam milyen fontos is az, ha az embernek megvan a maga társasága, maga barátai, ahol oldott, körömpiszkálás nélkül és ahol olyannak látják amilyen. Vajon itt mennyi idő lenne találnom egy ilyen társaságot?
